Belgiumi élmények

Bevezetőnek a szokásos szöveg. LÁSS-os buli, külföld, pár ismerős arc… Bár kezdetben nem tudtam elképzelni hogy milyen is lehet egy ifjúsági csere, álmomban nem gondoltam volna hogy ennyire jó lesz.

Belgiumban, Liege városában volt a táborhelyünk. Hat ország 36 fiatalja találkozott és cserélt eszmét, ismerte meg a másik kultúráját, történelmét. Annyira nehéz összefoglalni tíz nap élményeit. Abban már biztos vagyok, hogy a kronológia nem fog megmaradni, de szerintem ez nem is olyan fontos jelenleg.
Még az indulás előtt volt egy “ismerjük meg egymást és beszéljünk át mindent” találkozónk. Már ez is jó hangulatban telt, így a nemlétező kételyeim is eltűntek a süllyesztőben. A hangulat csak fokozódott a kiutazáskor, mindig találtunk valamit amin nevetni lehetett.
Este olyan kilenc körülre érkeztünk meg, a kinn lévő 1/3 magyar csapat vidáman, az élményeket mesélve fogadott. Kipakolás után hárman fiúk kb fél háromig beszélgettünk. A késői fennlét jellemző volt a tábor tíz napjára, szerintem nem aludtam egyik nap sem többet 5 óránál.
A következő napokon megismertük a tábor többi tagját. Nekem pl. egy nagyon jófej szlovén szobatársam volt, aki mint később kiderült programozik, úgyhogy megvolt a közös pont. 🙂
Bringázhattam egy igazi verseny tandembringával, az első öt perc után nagyon jól belejöttünk. Sajnos a csoportunkban a többiek sokszor megálltak, így nem élvezhettük maradéktalanul a sebességet.
Párszor masszázson is részt vettem. Ági masszőrtanonc, így naná hogy őt választottam páromul. 🙂 Aztán volt hogy az Gyula szobatársára a szívbajt hoztuk, amikor belépett a szobájába és 3 meztelen háttal találta magát szemben, mert mi épp masszíroztunk.
Megtanítottuk az “Az a szép” és a Tavaszi szél népdalokat a többieknek, amit utána a tábor végéig énekeltek, dúdoltak fütyültek. Nagyon jóérzés volt… Ja meg persze néptáncot tanítottunk, a mi workshopunkat élvezték a legjobban (ezt ők mondták, nem mi). Engem meg megdicsértek hogy milyen jól táncolok (amivel nekem fenntartásaim vannak, szerintem nem vagyok táncoslábú). 😀
Meglátogattuk az Európai Parlamentet (amiről már írtam pár bejegyzéssel arrébb). Az előadás érdekes volt, de előtte épp ötig beszélgettem Gyulával, így volt hogy átaludtam részeket… Ebből az is következik hogy Brüsszelt is megnéztük, elmentünk az Atomiumba.

A kilenc gömbből álló építmény acélból készült és a vas tércentrált köbös kristályrácsát jeleníti meg 165 milliárdszoros nagyításban. (Wikipedia)

Rám ez annyira nem volt nagy hatással, bizonyára mert nem tartottam elég jónak fentről a kilátást… De megtudtam, hogy egy cola3,5 euro, a narancslé a maga 5 eurojával tiszta szemfényvesztés.
Minden este valamelyik ország egy másik országot mutatott be. Első nap a bolgárok a Belgákat, ami eléggé soványra sikeredett szerintem. Már nem is tudom mit mondtak, de utána egész jó sütiket és söröket hoztak, szóval azért ellensúlyozták az előadásukat. Minden bemutató után vad party-ba kezdtünk, ugrálva, táncolva tomboltunk a zenére. 🙂
A legjobbak a Belgák voltak, akik minket mutattak be. Egyrészt elénekelték az Az a szépet, majd egy esküvőt szerveztek. Kiválasztottak egy fiút és lányt akiket összeadott Szabi a magyar pap, majd elutaztak nászútra a Hortobágyra. Ahol teljesen véletlenül összefutottak Cseh lacival, meg valahogy Puskás Öcsi is előkerült. 😀
Mi meg a Bolgárokat mutattuk be. Összeraktunk néhány vicces kvízt, Gyula és Bea meg Taratort készítettek (hideg leves). Úgyhogy egyénire sikerült az előadásunk, ami tök jó. Ja és bolgár táncot is tanítottunk, csakhogy hűek legyünk magunkhoz.
Hogy mennyi mindent tanultam, azt itt fel se tudom sorolni. Megtanultam fotózni (meséltek arról hogy álljunk, milyen fényviszonyoknál hogyan kell fotózni), szóval elgondolkoztam hogy nyitok egy kiállítást az elkészített képeimből. 😀 Megtudtam egy csomó mindent a többi országról, megismertem új kultúrákat, és minden ilyenkor szokásos dolgot… Megtapasztaltam milyen hárman egy emeletes ágy alsó részében aludni, vagy hogy mit tud okozni a fáradtság és pár sör együtt.

Az érettségi után úgy éreztem, hogy lemerültem, elegem volt mindenből. A tábor teljesen feltöltött, azóta is tele vagyok energiával, és élvezem az életet. Remélem a nyaram többi része is valami hasonlóképp fog kinézni, és akkor újult erővel mehetek neki az egyetemnek.