Egyetemi élmények 1.

Azt hiszem ott hagytam abba, hogy beiratkozás. Jó érzés volt bemenni az egyetemre, csupa ismerős arc vett körül. Kis protekcióval, soron kívül elsőként írhattam alá a csodás hallgatói szerződést a délutáni csoportunkból. Ezzel csak annyit értem el, hogy utána közel két órát várhattam az egyik előadóban, amíg mindenki elvégezte ezt a procedúrát.
Azalatt viszont Queen szólt háttérzeneként, meg beizzítottam a Wifi-t, úgyhogy eltelt az idő.

Az első három napon volt a gólyahét nevű program, ami buliból meg buliból állt, na meg csak hogy legyen egy kis változatosság, néha még buliztunk is. 🙂 A beiratkozás utáni kocsmatúra nem volt rossz, csak sajnos másfél órás csúszással kezdődött a program, így este tízig (addig lehet csak alkoholt venni) nem tudtunk túl sok helyre menni. De azért így is jó volt. Olyan hajnali kettő körül (miközben hazafele mentem és vártam az egyik éjszakaira) jöttem rá hogy mennyire segítőkészek az emberek, még ilyen „korai” órán is. Az idő jó volt, úgyhogy a fél órás várakozás legalább nem fagyoskodással telt, hanem beszélgetéssel.
Kicsit ugrálok az időben, de a bulikhoz kapcsolódik. A múlt héten volt a Progiavató nevű rendezvény, ahol programozókká avattak minket. Vizsga szimulációs feladatok voltak, majd le kellett tennünk a nagy esküt. Így pl megígértük hogy „az egyetem nem kocsma ahova naponta be kell járni”, „megígérem hogy az informatikus lányokkal csak ismerkedem, az ismerkedés közben pedig ‘vigyázok’…”, „dokumentációt időben be nem adom” és hasonlók. A végére kicsit már sok volt a mindenféle vicces feladatból, viszont így legalább nem maradunk örökre gólyák. 🙂

Megvolt az első igazi nap, ahol már nem a kocsmákkal ismertettek meg, hanem a tantárgyakkal. Amikor hazaértem zsongott a fejem, rengeteg hasznos és haszontalan infót kaptam mindenféléről. Rádöbbentem, hogy annyira nagy az épület (és annyira kevés a támpont), hogy bizony kell még egy kis idő, amíg majd egyedül el fogok tudni tájékozódni benne.
Picit féltem attól, hogy hogyan fogok tanulni, a könyveket milyen formában fogom megkapni. Ezzel szemmel láthatóan nem lesz gond, egykivételével, eddig mindent megkaptam (a matekosokat LaTex formátumban -amiről majd később írok).
Sokan mondták hogy az Elte proginfó szakán a matek nem könnyű, amire én is hamar rájöttem. Bár nem nagyon panaszkodhatom, mert a hírek szerint a legjobb oktatókat kapta a mi csoportunk (ez volt középsuliban is, valahogy én mindig kifogom a jókat). Remélem ennek hatására minden tárgyat sikeresen teljesíteni fogok a félév végére.
Sokat filóztam hogy felvegyem-e a Web-fejlesztés 1 nevű tárgyat plusz kreditért, bennem volt hogy az első félévben jó lenne csak belerázódni az egyetembe, de aztán végül mivel 3 évig ilyeneket tanultam, úgy döntöttem hogy megpróbálom. Már a gólyatáborban (és a gólya héten is) többen dicsérték, főleg mert nagy hangsúlyt fektetnek a webes akadálymentesítés oktatására. Ez szerintem baromi jó dolog, végre van egy jó példa hazánkban is erre.
A többi infós tárggyal se lesz gondom (szerintem). Programozás jól megy, és a számítógépes alapismeretekből se tanultunk még sok új dolgot. Középiskolában (ahol emelt óraszámban volt infó) mindig is azt éreztem hogy alig haladunk, szinte semmi új dolgot nem mutatnak nekünk, de most jövök csak rá, hogy mégis. Aki semmit nem tanult infót (vagy csak a középszintű érettségi anyagát), az hatalmas hátránnyal indul, főleg mert a kezdeti (alap dolgokon) csak átrohannak.
Tegnap megvolt az első zh-m. Szerencsémre infó témakörében, linux alapparancsok volt a témakör. Ezt kb két évig tanultam középiskolában, ezért nagyon jól ment, max pontos lett. Sajnos úgy érzem hogy nem lesz ez mindig így, de ne legyen igazam. 🙂
Az első benyomásom kifejezetten jó az egyetemről. Eddig nem kerültem olyan helyzet elé, amit ne lehetett volna valahogy áthidalni. Szerencsére mindenre találtak megoldást(ami probléma lehetett volna), remélem ez a későbbiekben is így lesz.