Cipő emlékkoncert – beszámoló

Tudni kell rólam, hogy a Republic zenekarhoz rengeteg emlékem fűződik. Talán öt éves lehettem amikor megismertem pár számukat (pontosabban az Üzenet albumukat), annó rongyosra hallgattam a kazettát. 🙂 Régebben voltam pár koncertjükön, és pár éve fontolgatom hogy el kéne menni újra egyre. Ez már sajnos nem lehetséges, így úgy éreztem, hogy a Cipő emlékkoncerten ott a helyem.

Még sose voltam a Sziget Fesztiválon, így nem tudtam hogy pontosan mire számítsak. A bejutás egész gyorsan ment, és mivel szabadtéren voltunk, így hely is volt bőven.
Amikor megérkeztem barátnőmmel, épp a Republic próbált. Egész jó volt, annál az egy dalnál még az új énekes is egész elfogadható volt.
Elkezdődött a koncert. Az Ezt a Földet választottam dallal kezdtek, ahol egy gyerekcsoport énekelt cipővel. Én egy kicsit hatásvadásznak éreztem, de azért aranyos volt ahogy a gyerekek énekeltek. Utána nekem egy jó nagy pofon jött az Omega Lénájával (amit Keresztes Ildikó énekelt el). Egy kissé szétcsúszott a dal, így szerintem nem volt túl élvezhető. Viszont (talán ezt ellensúlyozva) szintén Keresztes Ildikó a Republic-kal előadta az Erdő közepébent, ami szerintem zseniálisra sikerült.
Nem emlékszem mindenkire, így csak párat említenék meg. Az Első emelet jó volt a Repül a bálnával, Fenyő Miklós is jó előadta a Ha itt lennél velemet, és sokakkal ellentétben nekem az United alakítása is tetszett. Charlie se volt rossz, talán pont azért, mert teljesen máshogy adta elő mint ahogy azt Cipő elképzelte, de közben mégis a mérhetetlen tiszteletet éreztem felőle. Mondom ezt úgy, hogy nem szeretem Charlie stílusát.
A koncert közben Cipő megkapta Kisvárda posztumusz díszpolgár címét (ennél kicsit azt éreztem, hogy ezt nem feltétlen a koncerten kellett volna átadni, picit hatásvadász volt ismét). Aztán valamikor elénekelték a Micimackót, majd jött halász Judit (akinek mint kiderült cipő rengeteg gyerekdalt írt) és egy olyat adott elő, amit én még sose hallottam…
Majd egy technikai hiba után megjelent Tóth Zoltán, az ex-Republic tag. Egy dalt énekelt el Cipő emlékére (mindenkit meglepett, és sokan nem is tudták hogy ki is ő). A dal végén megköszönte a figyelmet és a “de hamar vége lett a dalnak” felkiáltással vonult le a színpadról. A végén elmondták a nevét, de nem kapott rendes felkonfot, pedig 23 évig akkor is tag volt… Az előzményekhez az hozzátartozik hogy Cipő halála után kivált a zenekarból (és fel akarta oszlatni), mert úgy érezte hogy az énekesük nélkül ebben a formában nem érdemes folytatni.
Egyet kell értsek vele, Sipos Tamással a Republic hitelét veszti. Az énekeshez egyszerűen nem valóak Cipő dalai. Szerintem sokhoz a hangja sem illik egészen, bár azt elismerem hogy a szerelmes dalokat (Csak a szívemen át, Szállj el kismadár) egész jól énekelte. Bár lehet hogy azért érzem így mert az ismerteket végigtomboltuk… Viszont nagyon sokat szerepeltek, legalább 7-8 dalt előadtak együtt, ami szerintem már egy kicsit sok volt.
Elhangzott egy még nem megjelent dal is, amit Cipő a Baltazár színház egyik darabjához írt, és még halála előtt zongorakísérettel felvettek.
Talán pont ezután jelent meg a Nem adom fel zenekar, akik a Jöhet a bumm!! dalt adták elő. Tudni kell róluk, hogy ők egy sérültekből álló zenekar. Nem voltak rosszak, de nekem volt pár dolog ami nem nagyon tetszett bennük. Talán a legzavaróbb az volt, hogy miközben előadtak, vagy 10x meghallgathattuk hogy ők a Nem adom fel zenekar. Ez a saját koncertjükön belefér, azzal is egyetértek amilyen értéket képviselnek, de ez a koncert egyáltalán nem róluk szolt, hanem Cipő munkásságáról.
Visszatérve a jó dolgokra: A Magna Cum Laude is nagyon jó volt a Kék és narancssárgával, illik a zenekarhoz ez a dal. Az utolsó szám a 67-es út volt, amikorra az összes előadó feljött a színpadra. Cipővel (na meg persze a közönséggel) együtt énekeltük el, szerintem ez egy jó lezárása volt a koncertnek. Mondjuk kicsit vicces volt, hogy pont Charlie elé toltak egy mikrofont, így őt mindenki hallotta,a többieket meg nem annyira… Utána még Bródy János ottmaradt és lezárta a Csend beszél továbbal az egész estét.
Összegezve szerintem egy nagyon jó koncert volt. Persze voltak benne laposabb pillanatok is, de akkor legalább el tudtam menni sört venni. 🙂 Arra rá kellett viszont döbbenjek, hogy magamtól biztos nem fogok ezek után Republic koncertre menni. Lehet hogy én vagyok túl régimódi, de ez a felállás sajnos nem jött be. Aztán persze ki tudja, minden kezdet nehéz…