brüsszel

Bevezetőnek a szokásos szöveg. LÁSS-os buli, külföld, pár ismerős arc... Bár kezdetben nem tudtam elképzelni hogy milyen is lehet egy ifjúsági csere, álmomban nem gondoltam volna hogy ennyire jó lesz.
Június elején egy kellemes nyári délelőtt amikor épp az iskola padot koptattam, megcsörrent a telefonom. "Azért annyira elfoglalt ember nem vagyok, hogy ismeretlenek ilyenkor hívjanak" -gondoltam, de mivel már pont szünet volt, felvettem. Ekkor természetesen minden átfut az ember fejében. Biztos valamelyik rokon, aki jobb esetbe csak a délutánomat szervezi át és annyira fontos hogy ilyenkor hív, vagy egy újabb ügynök aki nagyon kedvesen rám akar sózni egy remek üdülést szinte ingyen... Ehelyett megkérdezték, hogy elmennék-e Brüsszelbe november elején (teljesen ingyen!). Ilyenkor persze mindenki hevesen tiltakozni kezdene, "neem, köszönöm szépen, minek nekem Brüsszel, különben is jártam ott vagy négyszer" és lecsapná a telefont. Talán eltérő egyéniségemnek köszönhető, de én nem így tettem. Vajon ez azt jelenti, hogy kilógok a társadalomból?